A Magyar BSD Egyesület alapszabálya

(A 2000. november 18-án elfogadott Alapszabály, a 2001. január 13-án, 2001. március 3-án, 2004. október 8-án, 2005. május 28-án, 2011. május 27-én, 2012. április 24-én elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel, egységes szerkezetben.)

Az Egyesület neve, székhelye

1.§. Az egyesület neve: Magyar BSD Egyesület, MBE (a továbbiakban: Egyesület) Hungarian BSD Association – HBA (a BSD mozaikszó, a “Berkeley Software Distribution” röviditése, magyar megfelelője nincs).

2.§. Az Egyesület a BSD-felhasználók érdekképviseleti, szakmai-tudományos, koordinációs, információs szervezete.

3.§. Az Egyesület székhelye: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22., II. épület 10. ajtó.

Az Egyesület célja

4.§. Az Egyesület célja az alábbi közhasznú tevékenységek folytatása nonprofit módon:

1. Az ingyenesen hozzáférhető és terjeszthető forráskódú BSD, BSD alapú, UNIX és Unix-szerű operációs rendszerek (a számítógépek alapvető működéséhez szükséges rendszerprogramok) terjedésének elősegítése.
2. Ezen rendszerek felhasználásával, alkalmazásával kapcsolatos ismeretek gyűjtése széleskörű terjesztése, tagok és érdeklődők részére.  Oktatás, képességfejlesztés, azaz BSD rendszerek használatának (rendszerintegráció, rendszeradminisztráció, felhasználói ismeretek, rendszerhangolás) kiscsoportos oktatása az érdeklődők számára, valamint internetes fórumokon (levelezőlistán, honlapokon) segítségnyújtás mindenki számára. Ismeretterjesztés, azaz konferenciákon való aktív részvétel és szakmai előadások tartása, elektronikus és nyomtatott médiákban szakmai és népszerűsítő cikkek megjelentetése.
3. Az idegennyelvű szakkifejezések magyar megfelelőinek megtalálása, összegyűjtése, publikálása írott és elektronikus formában.  Idegen nyelven megjelent szakcikkek fordítása. Ingyenesen hozzáférhető, terjeszthető, és szabadon felhasználható programok magyar nyelvre történő átültetése.
4. Tudományos tevékenység, kutatás, fejlesztés (informatika területén).
5. Szakmai jellegű kapcsolattartás más hasonló célú, hazai és nemzetközi szervezetekkel.

5.§. Az Egyesület a céljaival összefüggő vállalkozási és kiadói tevékenység folytatására jogosult, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve; gazdálkodása eredményét nem osztja fel, kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítására fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

6.§. Az Egyesület, mint független szervezet, politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, politikai pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, nem fogad el, azoknak támogatást nem nyújt.  A választásokon országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, mások által állított vagy független jelöltként induló képviselőjelöltet nem támogat.

7.§. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. Az Egyesület működési módját, a szolgáltatásai igénybevételének módját és a beszámolóit az interneten az Egyesület honlapján, vagy a Népszabadság c. napilapban hozza nyilvánosságra.

Az Egyesület tagsági formái, keletkezése, megszűnése

8.§. Az Egyesület tagjai természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei lehetnek.  Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.

9.§. Rendes tag az a természetes személy, vagy az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az Egyesület céljaival egyetért, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, jelentkezését az Elnökség elfogadja, és az éves tagdíjat megfizeti.

10.§. Rendes tag felvételéről az Elnökség határoz, a Belépési nyilatkozat benyújtását követő elnökségi ülésen. Elutasítás esetén fellebbezni a Közgyűléshez lehet.

11.§. Pártoló tag olyan természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) írásbeli nyilatkozatában az Egyesület céljaival egyetért, és azt anyagilag vagy más módon támogatja. Ez alapján az Egyesület Elnöksége nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel elutasítása ellen fellebbezni a Közgyűléshez lehet.

12.§. A nem természetes személy tagok a jogaikat, illetve kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

13.§. Az Egyesület tagdíja az adott év januárjában érvényes minimálbér 4%-a évente. 50%-os kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok és a rokkantak.

14.§. A tagság megszűnik: kilépéssel, törléssel, elhalálozással, továbbá jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak jogutód nélküli megszűnésével.

15.§. Az Egyesület tagja kilépési szándékát az Egyesület Elnökségének jelenti be. Ennek alapján a következő elnökségi ülésen az Elnökség a tagot törli a nyilvántartásából. A tagsági viszony a bejelentéssel egyidejűleg megszűnik.

16.§. Az éves tagdíjat az adott évben megtartott Közgyűlésig kell befizetni. Tagdíjfizetési késedelem esetén az Egyesület elnöke  — 60 nap elteltével — írásban felszólítja a tagot kötelezettsége teljesítésére. Ennek eredménytelensége esetén — ha a tagdíjhátralék 120 napot meghaladó mértékű — törlési indítványt tesz az Elnökség felé.

17.§. Törlés esetén a tagság, valamint az Egyesületben viselt tisztség megszűnik.

A tagok jogai és kötelezettségei

18.§. Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület közgyűlésén, rendezvényein, tevékenységében, megilleti a véleménynyilvánítás joga.  Tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti formákat hozhat létre, illetve azok tevékenységében részt vehet. Szavazati joga van, bármilyen testületbe, tisztségre választható, ha az egyesülési jogtól, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltaknak megfelel.

19.§. A rendes tagok kötelezettsége az Egyesület Alapszabályában foglaltak betartása, a vállalt feladatok ellátása, a tagdíj megfizetése.

20.§. A Egyesület pártoló tagja részt vehet az Egyesület közgyűlésén, rendezvényein, tevékenységében. Szavazati joggal nem rendelkezik.

21.§. Pártoló tag kötelezettsége az Egyesület Alapszabályában foglaltak megtartása.

22.§. A jogi személy tagok a jogaikat, illetve kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

Az Egyesület szervezeti felépítése

23.§. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés.

24.§. Ügyintéző szervek

1. Elnökség
2. Ellenőrző Bizottság

25.§. Az egyesületi tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti
formák:

1. Csoportok

26.§. A Közgyűlés által választott tisztségviselők megbízatása visszavonásig érvényes.

27.§. Az Egyesület ügyintéző szervei döntéseiket általában nyílt
szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, amely mellett az ülést vezető személy szavazott. A levezető elnököt az ülés kezdetén a jelenlévő szavazásra jogosultak közül kell az általános szabályok szerint megválasztani.

28.§. Az Egyesület ügyintéző, valamint döntéshozó szerveinek
határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a
döntések tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye.

29.§. Az Egyesület ügyintéző, valamint döntéshozó szerveinek
határozatai, valamint az ülések jegyzőkönyvei, és az Egyesület
működésével kapcsolatban keletkezett iratok bárki számára nyilvánosak.  Az iratok bárki számára megtekinthetők az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés után, illetve a tagok elektronikus másolatot kaphatnak. A szervek a döntéseiket az interneten keresztül, elsődlegesen az Egyesületet honlapján nyilvánosságra hozzák, és az érintetteket 15 napon belül, igazolható módon tájékoztatják. Az Egyesület elnökének kötelessége az 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, a működés és a közhasznú szolgáltatások igénybevételének módjai és a beszámolók nyilvánosságra hozása.

30.§. Az ügyintéző, illetve döntéshozó szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
2. vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

31.§. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. az Egyesület Elnökségének tagja;
2. az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -; illetve
4. az a).- c). pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

32.§. A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője (Elnökségi, Ellenőrző Bizottsági tag) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,

1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az Állami Adó- és Vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az Állami Adó- és Vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az Állami Adó- és Vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámát az Állami Adó- és Vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

33.§. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetben is betölt.

34.§. Az Egyesület elnökét, elnökhelyettesét, és tagját, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja.

A Közgyűlés

35.§. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal – minden év első Közgyűlését az adott év első félévében – kell összehívni.

36.§. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. az Egyesület Alapszabályának megállapítása, módosítása;
2. az Egyesület elnökségi tagjainak, az Ellenőrző Bizottság tagjainak valamint ezen testületek tisztségviselőinek megválasztása, felmentése;
3. az elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása;
4. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, oda történő belépésének, vagy onnan történő kiválásának, továbbá az Egyesület feloszlásának (megszűnésének) kimondása, ez utóbbi esetben rendelkezés az egyesületi vagyonról;
5. az éves költségvetés meghatározása, kialakítása;
6. az éves közhasznúsági jelentés elfogadása;
7. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
8. minden más, amit a törvény a hatáskörébe utal;
9. minden más, amit a Közgyűlés a hatáskörébe von.

37.§. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót;
2. a költségvetési támogatás felhasználását;
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állam pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

38.§. Az éves közhasznúsági jelentést és az éves költségvetést az év első közgyűlésén kell beterjeszteni. A Közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt a jelentés elfogadásáról. Amennyiben a jelentést a Közgyűlés nem fogadja el az Ellenőrző Bizottság vizsgálatot indít, melyet 30 napon belül kell lefolytatni. A vizsgálat befejeztével Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

39.§. A Közgyűlés nyilvános, azon az Egyesület rendes tagja szavazati joggal, illetve az érdeklődők megfigyelőként vagy hallgatóságként vehetnek részt. A Közgyűlésen részt vevő bármely tag kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásánál, ha a személyiségi jogok védelme, üzleti titok védelme, vagy adatvédelmi okok ezt indokolttá teszik. A nyilvánosság kizárásáról a Közgyűlés nyílt szavazáson, a jelenlévő tagok 2/3-ának támogató szavazatával határoz.

40.§. Az ügyintéző szervek tagjait titkos szavazással kell megválasztani. Az Elnökség szavazólapjára az elnökségbe javasolt 3 tag nevét kell felírni, megjelölve az elnökre és az alelnökre tett javaslatot. Az Ellenőrző Bizottság szavazólapjára az Ellenőrző Bizottságba javasolt 3 tag nevét kell felírni, megjelölve annak elnökére tett javaslatot. A legtöbb szavazatot kapott 3 elnökségi illetve 3 ellenőrző bizottsági jelölt kerül az új Elnökségbe illetve Ellenőrző Bizottságba. Az Egyesület elnöke, alelnöke, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke e testületbe bejutottak közül az lesz, aki erre a tisztségre a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén az érintett jelöltek közül az kerül a testületbe, aki annak elnöki tisztségére a legtöbb szavazatot kapta. Ennek egyenlősége esetén ismételt szavazással kell választani

41.§. A szervek tagjainak felmentéséhez nyílt szavazáson a jelenlévő tagok 2/3-ának támogató szavazata szükséges.

42.§. Közgyűlési határozatok.

1. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az ettől eltérő esetekről az Alapszabály megfelelő pontjai rendelkeznek.
2. Bármely tag kérheti titkos szavazás elrendelését, erről a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel határoz.
3. Szavazni csak személyesen lehet.

43.§. A Közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze — a napirend megjelölésével — az időpontját 30 nappal megelőzően. A Közgyűlés postai vagy elektronikus úton megküldött értesítéssel is összehívható. Az Egyesület tagjai kötelesek az Elnökség felé lakcímük, illetve e-mail címük változását bejelenteni.

44.§. Rendkívüli Közgyűlés esetén az összehívásnak az ülést megelőző 15 napnál korábban meg kell történnie, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívót kiküldeni.

45.§. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha azt

1. az Ellenőrző Bizottság, az ok és cél megjelölésével;
2. legalább 5 fő a cél megjelölésével írásban kéri;
3. az elnök, vagy az Elnökség 2/3-a meghatározott célból szükségesnek tartja;
4. az ügyintéző szervek egy vagy több tagjának tisztsége megszűnik;
5. a felügyeleti szerv indítványozza.

46.§. A Rendkívüli Közgyűlést a kérelem benyújtásától, illetőleg a testületi határozat meghozatalától számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni. Ha az Elnökség 15 napon belül nem tesz lépéseket a Közgyűlés összehívására, akkor az Ellenőrző Bizottság köteles lépéseket tenni.

47.§. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, amennyiben az Alapszabály erről másként nem rendelkezik.

48.§. A szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok közül legalább öt fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az egy héten belüli időpontra összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

49.§. A Rendkívüli Közgyülésen csak a meghívón szereplő napirendi pontok tárgyalhatók.

50.§. A Rendkívüli Közgyűlés határozatait a rendes Közgyűléssel azonos módon hozza.

Az Elnökség

51.§. Az Egyesület életének operatív irányító, döntéshozó és ügyintéző szerve a Közgyűlés által választott Elnökség. Tagjai (összesen 3 fő):

1. az Egyesület elnöke (Légrádi Gábor, születési idő és helyi: 1965.11.06., Budapest, anyja neve: Uhácz Ilona);
2. alelnök (Páli Gábor János, születési idő és hely: 1982.04.03., Kunhegyes, anyja neve: Házi Judit);
3. elnökségi tag (Zahemszky Gábor, születési idő és hely: 1964.03.31., Budapest, anyja neve: Vándor Anna).

52.§. Az Elnökség szervezi, összehangolja és irányítja az Egyesület tevékenységét, biztosítja az egyesületi szervek működését, közvetlen kapcsolatot tart fenn más egyesületekkel, szervezetekkel, elősegíti a hazai, külföldi és nemzetközi együttműködést.

53.§. Dönt az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak az Egyesület más testületeinek, szerveinek hatáskörébe.

54.§. Az Elnökség üléseit szükség szerint, évente legalább négy alkalommal tartja, összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az összehívás minden esetben írásban (postai, vagy elektronikus formában), a napirend megküldésével történik.

55.§. Az elnökségi ülések nyilvánosak, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Az Egyesület elnöke ha a napirend indokolja kívülálló személyeket is meghívhat, tanácskozási joggal. Az érdeklődő tagok szintén tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökségi üléseken. A ülésen részt vevő bármely elnökségi tag kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásánál, ha a személyiségi jogok védelme, üzleti titok védelme, vagy adatvédelmi okok ezt indokolttá teszik. Az elnökség munkáját megzavaró, tanácskozási joggal jelen lévő személy az ülésről kizárható.

56.§. Az Elnökség határozatképes, ha két elnökségi tag jelen van.

57.§. Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

58.§. Az elnökségi határozatok nyilvánosak.

59.§. Az Egyesületet hatóságok és harmadik személyek felé az Egyesület elnöke, illetve esetileg (pl. pénzintézet előtti eljárás) az Elnökség két tagja együttesen képviseli. Az elnök összehívja az elnökségi üléseket, vezeti azokat, ellenőrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek hitelesítéséről.

60.§. Az alelnök felkérésre, vagy az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

61.§. Az utalványozási jogot az Elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

62.§. Az Elnökség gondoskodik az Egyesület működésének technikai feltételeiről, annak adminisztrációs-regisztrációs feladatáról — ideértve a közgyűlések és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetését –, a pénzügyi és számviteli munkához szükséges adatszolgáltatásokról.

Az Ellenőrző Bizottság

63.§. Az Egyesület felügyelű szerve az Ellenőrző Bizottság.

64.§. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagját a Közgyűlés titkos szavazással választja.

65.§. Az Ellenőrző Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

66.§. Az Ellenőrző Bizottság feladatai:

1. az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének és
2. az Egyesület vagyonkezelésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

67.§. Az Ellenőrző Bizottság, illetőleg annak bármely tagja az Egyesület bármely tisztségviselőjétől, az Elnökség, vagy más testület tagjától jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

68.§. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

69.§. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

70.§. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület vagyonkezelését legalább félévenként megvizsgálja, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Egyesület vezető szervei elé. Beszámolási kötelezettsége a Közgyűlés felé van.

71.§. Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében az Ellenőrző Bizottságot meg kell minden testületi ülésre hívni, a tanácskozási jog biztosítása mellett.

72.§. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább 4 alkalommal ül össze, 2 bizottsági tag jelenlétében határozatképes, döntéseit szótöbbséggel hozza.

Csoportok

73.§. A Csoport a tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti forma.  A Csoport megalakulását az Elnökségnek tudomásul vétel miatt be kell jelenteni.

74.§. A Csoport működési rendjét, és felépítését önmaga határozza meg.

75.§. Egy Csoport minimális taglétszáma 3 fő. Amennyiben a Csoport létszáma 3 fő alá csökken, a következő elnökségi ülésen az Elnökség a Csoport megszűnését megállapítja.

76.§. A Csoportok jogvitájában az Elnökség nem dönt, azonban a jogvitában értelmezést, illetve állásfoglalást adhat.

Egyéb rendelkezések

77.§. Az Egyesület bevételeit tagdíjak, támogatások és a 4.§-ban felsorolt tevékenységek bevételei alkotják.

78.§. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

79.§. Az Egyesület megszűnik, amennyiben:

1. feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
2. az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

80.§. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről irányadóak.

81.§. Jelen Alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2000. november 18. napján fogadta el, és 2001. január 13-án, 2001. március 3-án, 2004. október 8-án, 2005. május 28-án, 2011. május 27-én, 2012. április 24-én módosította.