Az Open Compute Project-et 2011-ben indította el a Facebook azzal a céllal, hogy elősegítse az adatközpontokban alkalmazott eszközök terveinek, dizájnjainak nyílttá tételét, megosztását. 2013-ban Frank Frankovsky, a Facebook Open Compute Project-jének vezetője bejelentette, hogy az Open Compute Project-et kiterjesztik a hálózati eszközökre is.
Frankovsky szerint a nyílt forrásnak óriási kihatása van a szoftverekre és lassan kezd hasonló kihatása lenni a hardverekre is. A vezető szerint a hálózati eszközök eddig immunisak voltak a nyílt forrás pozitív hatásaival szemben. Ugyan voltak és vannak próbálkozások – OpenDaylight, OpenFlow -, de sajnos a hálózati hardvereket még mindig afféle “fekete dobozként” árusítják.
Az Open Compute Project hálózati szekciójának víziója egy olyan nyílt hálózati eszköz megalkotása, amely áll a nyílt hardverspecifikációk szerint épített csupasz vasból, amelyen van egy preboot környezet és a gyártó/felhasználó (pl. a Facebook) igény szerint telepíthet rá az adott feladatnak megfelelő operációs rendszert. Az egész elgondolás központi eleme a nyílt forrás. A várakozás az volt, hogy a nagy hálózati eszközgyártók továbbra is maradnak a drága hálózati eszközök gyártásánál és inkább a kisebb cégek fognak beállni a kezdeményezés mögé olcsóbb termékeikkel.
Ezért is meglepő, hogy a nagyobb gyártónak számító Juniper Networks bejelentette, hogy OCX 1100 “open hardware switch” termékével beáll a Open Compute Project kezdeményezés mögé.
A Juniper Networks történelmileg saját hardveren, saját szilíciumon, saját operációs rendszert – Junos-t – használ routing eszköz portfóliójához. (A Junos ugyan FreeBSD alapokra építkezik, de maga a rendszer proprietary.) A cég a switching portfóliójához viszont már 2008 óta más gyártótól vásárol nyomtatott áramköröket. Az OCX 1100-hoz Broadcom Trident II ASIC-eket fog a Juniper használni.
A Linux kulcsösszetevője a Open Compute Project hálózati törekvéseinek, ezért a Juniper portolja a Junos-t Linuxra. Ennek érdekében összeállt a Wind River-rel, aminek Yocto Linux-alapú, kereskedelmi Linux terjesztését veszi majd alapul.
Részletek itt.